Csak minden másodpercben lépek egyet,
és minden félpercben hosszan megállok;
így botorkálok fel a ködös hegyre,
és vissza-visszanézek integetve:
- magára hagyom a világot.
A part sötét ködén remegve úszkál
a lámpák lebegő aranyhala.
Olyan csend van itt,mintha valóban
lenne hozzánk valakinek szava.
De csak az eső sír,az avar hull,száll.
Az ember tovább megy és amit úgy vár,
kimondja csendben a választ maga.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése