2012. április 30., hétfő

Tornay András: Az utolsó lehetőség
















Ha minden ablakot pára homályosít
Ha minden lépésnél valaki rád tapos
Ha mindig úgy érzed, hogy fázol
Amikor minden csatlakozást lekésel
és minden őrültnek tűnik
Ha még a tükörből sem néz vissza barát
és könyörögsz egy őszinte érintésért
Akkor is van még egy utolsó előtti lehetőséged:
Rácsodálkozhatsz, hogy
milyen gyönyörű és izgalmas is az élet.
Csak légy bátor és merj részt venni benne.
Sokszor ez az utolsó lehetőség.
S az első is.
De őszinte leszek... utána nehéz elindulni,
De mégis ez az utolsó lehetőség.
S az első is.

(Tornay András: Az utolsó lehetőség)

2012. április 29., vasárnap

Ady Endre: Tarts meg engem...




Mikor mindenek vesznek, tűnnek,
Tarts meg tegnapnak, tanuságnak,
Tarts meg csodának avagy bűnnek.

Mikor mindenek futnak, hullnak,
Gondoltam: drága, kicsi társam,
Tarts meg engem igérő Multnak.

(Ady Endre)

2012. április 28., szombat

Vékony Andor: Meditáció




 A belső csendben
halk szavak hallatszanak
a csend szavai

(Vékony Andor: Meditáció)

2012. április 27., péntek

Ábrányi Emil: Ne sértsd meg...





















Ne sértsd meg azt, akit szeretsz!
Egy durva szó elég,
Hogy elborítsd, hogy gyászba ejtsd
Szerelme szép egét!...
Borúlt ég újra földerűl,
Hint még szebb sugarat...
Ez gyöngédebb ég: itt a folt
Örökké megmarad!

Egy szó elég!... És húnyni kezd
A régi, tiszta fény.
Mélyebb sebet vág, mint a tőr,
A nő nemes szivén!...
Átérzi lelked bánatát,
Vidáman hal meg érted, -
De bús kétségben csügged el,
Ha egy rossz szóval sérted!

Ne félj! Nem hal meg a madár
Ha szárnyait megtörték.
A pillangó tovább röpűl,
Bár fényporát letörléd.
Tovább él a szerelem is
Mert mindennél nagyobb, -
De többé nem száll ég felé,
És többé nem ragyog!...

(Ábrányi Emil: Ne sértsd meg...)

2012. április 26., csütörtök

Ágai Ágnes: A végtelen

A végtelen itt van.
Fogható, tapintható, simítható.
Kényelmes, kellemes, megnyugtató.
Elterül, hullámzik,
mint a mező teli pirosló pipacsokkal.
A végtelen
soha nem szűnik meg.
Van. Állandó. Örök.
Nem fog rajta a mulandóság átka.
Ölel, karol, ringat,
szelíd, mint az újszülött tekintete,
és megértő, mint az Isten,
aki úgy nincs, ahogyan van.
Végtelenül.

(Ágai Ágnes: A végtelen)

2012. április 25., szerda

Tornay András








 A jelenünk csodáit veszítjük el
a holnap aggodalmaiban és a
tegnap értelmezgetésében.
Pillanatok hagynak cserben, mert
nem köszönünk rájuk.

2012. április 24., kedd

Rakovszky Zsuzsa: Mondják,...


Mondják, öregségünkben emlékezetünk is szemünk példáját kezdi követni, amely a közvetlen közelből elébe táruló dolgokat mind homályosabban, elmosódó foltokban látja, a távoli tárgyaknak azonban legapróbb részleteit is híven megmutatja, olyannyira, hogy ha örökösen e távoli tárgyakra szegeznénk tekintetünket, akár azzal is ámíthatnánk magunkat, hogy képességeink az idővel nemhogy hanyatlanának, hanem inkább még erősödnek is. Éppígy emlékezetünk is előrehaladott korunkban tétován, mintha esti szürkületben, tapogat csak a tegnapi nap eseményei, nevek s arcok után, melyek csak az imént akadtak utunkba legelőször, holott gyermekségünk s kora ifjúságunk képei tisztán s árnyéktalan világossággal állanak előttünk.

 (Rakovszky Zsuzsa)

2012. április 23., hétfő

Baranyi Ferenc














Megírták mások már, mi vagy nekem:
lányom, anyám, húgom és kedvesem,
testnek a kenyér, parasztnak a föld,
prófétának ige, mi testet ölt,
te vagy a fény az éjszakában - oly
banális mindez s mégis komoly.
Nekem te vagy a velem-futó magam.

(...)

Értsd meg tehát, hisz oly egyszerű:
mikor magadhoz - hozzám vagy te hű,
magaddal azonos csakis velem
lehetsz mindig már.
Ez a szerelem.

2012. április 22., vasárnap

Tudod-e?

Tudod-e, hogy miért halnak meg ősszel mind a rózsák?
Csak azért, hogy tavasszal a boldogságot hozzák.
Tudtam, egyszer számomra is nyílik ilyen rózsa,
Nem siratom én az őszi hervadást azóta.
Tudod-e, hogy miért halnak meg reggelre az álmok?
Mert a hajnal józan fénye kelti a világot.
Ráébred, hogy nappal nélkül nem is lehet élni,
Adni is kell boldogságot nem csak mindig kérni!

2012. április 21., szombat

Valóság...

A szív hazudik, a fej megtréfál, de a szem az igazat látja. Nézz a szemeddel! Hallj a füleddel! Ízlelj a száddal! Szagolj az orroddal! Érezz a bőröddel! Akkor következik csak a gondolkodás, utána, s így megismered az igazságot! (George R. R. Martin)
Inkább egy valóságos pokol, mint a képzelt paradicsom. (Marno János)
A valóságban nem süt örökké a nap, a szellő sem mindig meleg, s ha valamire szüksége van az embernek, magának kell megszereznie. (Sheila O`Flanagan)

2012. április 20., péntek

Vékony Andor: Válasz a válaszok helyett



Szavak varázsa
körbefon. Írsz, olvasom.
Lelkem válaszol.

Néha csak ennyi,
megérteni, őrizni,
őszintén égni.

Hosszú út során
vinni magunkkal tovább
őt, a másikat.

(Vékony Andor: Válasz a válaszok helyett)

2012. április 19., csütörtök

Zsíros-Simon Mária: Jó lenne fának lenni)


Az ember oly önző tud lenni,
Úgy tud bántani, s úgy tud szeretni.
Szeretnék szomorúfűz lenni,
A folyó partján csendben megpihenni.

Mindenkinek árnyékot adnék,
Szerelmeseknek, ringó ágyat fonnék.
A szellő játszana szomorú ágammal,
S nem bántana senki, csak a vihar.

(Zsíros-Simon Mária: Jó lenne fának lenni)

2012. április 18., szerda

Popper Péter


Minden kapcsolat, történés valahonnan valahová tart. Erre kell figyelni. Úton vagyunk-e még? Vagy már csak ismételjük magunkat? Mit "hoz ki" belőlünk az együttélés? Jót? Előre lépést, derűt, szabadságot, munkaképességet? Rosszat? Idegességet, beszűkülést, rosszkedvet? A kapcsolat változik, és benne változunk mi is. Előfordulhat, hogy az utak szétágaznak. Ha tartósan úgy érezzük, hogy már nincs dolgunk egymással, harag és gyűlölet nélkül is el lehet búcsúzni. Azonban sokszor a másikra haragszunk, mert nem olyan vagy nem vált olyanná, amilyennek elképzeltük. Pedig nem tehet arról, hogy nem vagyunk elég jó emberismerők, és olyat kértünk, amit nem tud megadni. Elmenni könnyen kell, ahogy a levél leválik a fáról. Elmenni egyszer szabad csak és véglegesen. Egy foghúzás rossz, de elviselhető. De ha mindennap húznának rajta egy keveset - azt nem lehetne kibírni. Az ilyenfajta szétválásban tönkremegy két ember.

(Popper Péter)

2012. április 17., kedd

Komjáthy Jenő: A boldogság mi?















A boldogság mi? Önfelejtés,
Örvény fölött mosolygva lejtés.

A boldogság mi? Nyugalom,
Virágos, enyhe sírhalom.

A boldogság mi? Szép önösség,
Hideg sugárod, büszke fönnség!

A boldogság mi? Hatalom,
Gőg a kényúri homlokon.

A boldogság mi? Röpke mámor
Az élvek légi poharából.

A boldogság mi? Szerelem,
Mely üdvözít, mert végtelen.

A boldogság mi? Összehangzat,
Fájdalmak szülte égi magzat.

A boldogság mi? Győzelem
A kínokon, az életen.

(Komjáthy Jenő: A boldogság mi?)

2012. április 16., hétfő

...szenvedéssel jár...


A tapasztalat szenvedéssel jár. Általa tanulunk: bevéssük a leckét. Az ember egy életen át érlelődik. Egy osztályt nagyjából egy évtized alatt járunk ki, és a boldog érettségit nem tizennyolc éves korban, hanem a halálunkkor tesszük le. Minden bevégzett osztály (évtized) mintegy szünidőnyi pihenést ad csupán - utána megint következhet a tanulás, majd ismét jönnek a vizsgák. És mind nehezebbek.
Azért le lehet tenni.
Az ember kutyakemény válságokon át juthat egyre feljebb. Ha megállsz, ha megrettensz, szóval azt játszod, hogy megöregedtél, felnőtt vagy, nincs már mit tanulnod: iskolát kerülsz.
S attól kezdve minden órád lyukas lesz.
(Kornis Mihály)

2012. április 15., vasárnap

Giovanni Pascoli: A múlt




A helyeket, hol sírtam, újra látom:
mosolynak tetszik mindenik sírásom.
S látom a helyeket, hol mosolyogtam:
ó, mennyi könny van minden mosolyomban!

(Giovanni Pascoli: A múlt)
(Baranyi Ferenc fordítása)

2012. április 14., szombat

Leo F. Buscaglia: ...a legemberibb dolog...


 "Életünkben a legemberibb dolog, amit tehetünk, hogy megtanuljuk kifejezni legőszintébb érzéseinket és meggyőződéseinket, és vállaljuk értük a következményeket. Ez a szeretet első követelménye, mely egyben sebezhetővé is tesz minket a többiekkel szemben, akik talán kinevetnek. Mégis, sebezhetőségünk az egyetlen, amit az embereknek adhatunk."

(Leo F. Buscaglia)

2012. április 13., péntek

B. Radó Lili: Ünnep



Köszönöm, hogy ünnepnek tekintesz,
hogy szíved bíborborával vársz reám
és ó-ezüsttel terítesz miattam;
s hogy el ne fussak előled riadtan,
lelked titkos, százegyedik szobáját
virággal díszíted fel énnekem.

Tiéd minden ujjongó énekem,
Tiéd lelkem szivárványos zománca,
Tiéd a derű, mely rólam szerteárad,
nem hozok kínt, se sóvárgást, se vágyat,
örömnek jövök, sohase verlek láncra,
ünnep leszek, mert ünnepként fogadtál.

(B. Radó Lili:Ünnep)

2012. április 12., csütörtök

Vékony Andor: Féltékeny vagyok...


Féltékeny vagyok a Szélre,
amikor fúj és csókol Téged.
Féltékeny vagyok a Napra,
hogy ragyog, s hajad simogatja.
Féltékeny vagyok a Holdra,
hogy körbefonja álmaid egét.
Féltékeny vagyok az Éjre,
mikor lágyan betakar Téged.
Féltékeny vagyok..., s mégis:
A Szélben én csókollak Téged,
a Nap sugarában kezem
lágy simogatását érzed;
Majd az ezüst Holddal álmokból
álmaink mélyére lépek,
s az Éj fekete köpenyével
én ölellek körbe Téged

(Vékony Andor: Féltékeny vagyok...)

2012. április 11., szerda

Barnaky Miklós: Várok...


Köröttem apró lángok égnek;
barátok tán vagy lidércfények,
megannyi rejtélyes ígéret,
mely biztonságot vagy pusztulást jelent.
Csak várok.
S lelkemben egyre hangosabban zúg a csend.

(Barnaky Miklós: Várok...)

Erhard F. Freitag: Ha...

"Ha szomorúak vagyunk, az egész világ szürkének látszik, még akkor is, ha verőfényes napsütés vesz körül bennünket. Ha viszont jókedvűek vagyunk, akkor a legszörnyűbb zivatar sem tud kizökkenteni vidám hangulatunkból. "

(Erhard F. Freitag)

2012. április 10., kedd

Váci Mihály: Derengő














Derengő vagy, mint felhőszűrte fény,
melynek se lángja nincs, se pontos árnya;
kimondhatatlan, mint szívben a mély
szenvedélyek szenvedő hallgatása;
és kitapinthatatlanul belém
hasítsz – nem tudom merre fájva?

Megfoghatatlan vagy, mikor ölel
karom, mikor legfájóbban szorítlak;
beteljesült csoda – nem hiszem el,
hogy van, amit szívem Benned gyanítgat.
Léteddel magad ellen vétkezel.
Akkor hiányzol legjobban ha itt vagy.

Csak zsongj bennem, mint elszállt dallamok,
adj merengést, mint hívó költemények.
Ölelj és altass: – már mindent tudok,
amit tudni lehet – s semmit sem értek,
Jaj! meg ne kérdezd, hogy mit akarok,
mert sírásomat nem csitítja térded.

(Váci Mihály: Derengő)

2012. április 9., hétfő

(Dabi István: Csak miután ...





Csak miután lerántod
arcomról a maszkot
látod meg az énemet
de honnan tudhatod
hogy az álarc alatt
nem egy másik álarc van
a végtelenségig.

(Dabi István)

2012. április 8., vasárnap

Kornis Mihály: ...fontos ismerni magunkat

Azért fontos ismerni magunkat, hogy az ne fájjon, ami nem igaz.
Ami ellenben igaz, nem baj, ha fáj. Ezt kell megtanulni. Attól többek leszünk.Képesek vagyunk belátni, hogy talán már évtizedek óta nem jól csinálunk valamit, sose csináltuk jól, már anyánk se tudta - ebben a pillanatban előreléptünk. Aki rájön, hogy lábujjhegyen biciklizni sokkal kevésbé fárasztó, mint talppal nyomni a pedált, holott ez a tény nem épp magától értetődő, szégyenkezik, ha ezt húszévnyi boldogtalan kerékpározás után tudatja vele valaki, persze kíméletlenül, hogy is másképpen. (Szándékosan választottam ezt az érzelmektől mentes hasonlatot. ) Különösen fáj, ha mindeddig azt hitte, marhára tud kerékpározni. Hát most szomorú lesz. De csak egy darabig. Azután gyorsabb. Mert messzebb jut naponta.

(Kornis Mihály)

2012. április 7., szombat

Áprily Lajos: Ámulni még...




Ámulni még, ameddig még lehet,
amíg a szíved jó ütemre dobban,
megőrizni a táguló szemet,
mellyel csodálkoztál gyerekkorodban.

Elálmélkodni megszokottakon:
az andezitre plántált ősi váron,
virágokon, felhőkön, patakon,
az azúrban kerengő vadmadáron,

a csillagon, ha végtelen terek
hajítják át a késő-nyári égen.
S ámulva szólni: Most voltam gyerek.
S vén volnék már - s itt volna már a végem?

(Áprily Lajos: Ámulni még)

2012. április 6., péntek

Derzsi Sándor: Mikor az ember szembenéz...


Mikor az ember szembenéz
A múlttal, ami elszaladt
Nézi, hogy mit tett ezalatt
Nézi, hogy mennyit ér a tett
Kérdi, hogy végre béke lett
S feleli, semmi az egész
Egy nappal több múlt el az életünkből
Egy hírrel több újság van a világon
Köszöntsük őt, ki a mai nap tűnt fel
Az élők közt, hogy több legyen az álom
Hogy legyen, aki ránk emlékezik
Sóhajtson egyet, s álmodjon megint
Mikor a múlttal szembenéz
S látja, hogy semmi az egész

(Derzsi Sándor: Mikor az ember szembenéz)

Szuromi Pál: Minden megtudható...


"Minden megtudható egy emberről, a jelene, a múltja, jövője, tán a fontosabb titkai is – csak az nem, hogy mitől lát benne csodát egy másik. Hol rejlik benne a reménynek az a megtestesülése, amitől egy léleknek egyszer csak érdemes lesz élni. "

(Szuromi Pál)

2012. április 5., csütörtök

Nagy István Attila: Mert ami fáj ...














mert ami fáj csak az dalol
sebet üt rajtad valahol
nyársra tűz mint egy kardvirág
a nyári kertek illatát
kihajt benned mint daganat
a görcsbe rándult pillanat
itt állsz magaddal vitázva
csak lobog benned a fáklya
unt fény korszerűtlen szerep
belesápadsz ki érti meg?
mert ami fáj csak az dalol
sebet üt rajtad valahol

(Nagy István Attila: Mert ami)

2012. április 4., szerda

Mihail Eminescu: ...fogy az élet





" A tegnapokkal fogy az élet,
a holnapokkal egyre nő,
s szemedben mégis mindörökké
a mának arca tűn elő ...
Ezért ha illan ez az év is,
s a múltba szállva szétomol,
lelkedben ott a kincs örökre,
amely valaha benne volt."

(Mihail Eminescu)

2012. április 3., kedd

Árvai Emil: Kérdések kérdése...


van egy nagy kérdés
mindnyájunk szívében

tán nem is kérdés
inkább kiáltás

válaszra várva
visszhangzik bennem

ki szeret engem?

(Árvai Emil: Kérdések kérdése)

2012. április 2., hétfő

Garantáltan fogyaszt...

Gusztustalan, de garantáltan fogyaszt.

Az algák többsejtű szerveződése nem más, mint a hínár.

Friss kutatások szerint egy hínárból készült pirítós reggelire történő elfogyasztásával több kalóriát égethetünk el, mintha fél órát a futógépen töltöttünk volna.

A Sheffield Hallam Egyetemen végzett kísérlet során közel nyolcvan egészséges, de némileg túlsúlyos egyén bevonásával mutatták ki a szakemberek, hogy akik a napot hínárból sütött pirítóssal és rántottával kezdték, annyira jóllaktak ettől, hogy a nap hátralevő részében 179 kalóriával kevesebbet fogyasztottak, mint mások. Ez az első olyan kísérlet, amely során a kísérleti alanyok a hínárt magát fogyasztották, nem pedig valamilyen kivonatos formáját. A héjától megszabadított kenyér nem tartalmazott semennyi sót sem, mivel a hínár ezt pótolta. A kísérletben résztvevők egyike sem vett észre különbséget az így készített kenyér között, mivel a hínár ugyanazt az ízt adta, mint a só, csak alacsonyabb nátriumszint mellett. Így aztán a hínár révén nem csupán a sófogyasztást sikerült alaposan lecsökkenteni, de a telítettségérzés is nagyobb volt - adta hírül a MediPress.

A hínárt a skóciai Külső Hebridák vidékén tenyésztik, majd egy helyi gyárban szárítják és őrlik. Dr. Craig Rose, a tanulmány egyik támogatója elmondta, hogy a hínár sós ízű, de nem érezni rajta a tenger ízét. Egészen olyan, mintha rendes kenyeret fogyasztana az ember, olyan az íze és a kinézete is, fehér kenyér esetében esetleg észrevehető némi zöldes árnyalat. A hínár jóval több ásványi anyagot tartalmaz, mint bármelyik szárazföldi növény, emellett rosttartalma is igen jelentős.

( forrás: www.otvenentul.hu )


Hajjaj! Már annyi féle módszer létezik a testsúly csökkentésére, néha azon csodálkozom egyáltalán van még túlsúlyos ember?

2012. április 1., vasárnap

Mintát keresek


Szabadidőmben szeretek kézimunkázni.Kötök, horgolok, hímzek, gobelint varrok, néha még a keresztszemes hímzéssel is el-el bíbelődöm.Leginkább azonban kötni szeretek.Több ezer méter fonalat megkötöttem már.Ha valamihez hozzáfogok előtte nagy gonddal tanulmányozom a idők folyamán összegyűjtött több kilónyit kitevő mintagyűjteményemet, aminek a vége az esetek többségében az szokott történni a legtöbb esetben, hogy a mintát én találom ki.Ezzel néha (egy kis túlzással) majdnem több idő telik el, mint magával a kötéssel.Most is éppen itt tartok.Olyan mintát szeretnék találni ami könnyen lemásolható, és alkalmazni tudom egy pihe-puha vállkendő megkötéséhez.