2013. június 10., hétfő

Reményik Sándor


"Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz,
Mert minden csönd más, - minden könny, - vigasz,
Elfut a perc, az örök Idő várja,
Lelkünk, mint fehér kendõ, leng utána."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése