“Vak vagyok. Kérem, segítsenek!”
Arra ment egy újságíró, és látta, hogy a kalapban alig van pénz, csak pár fillér. Lehajolt, dobott a kalapba pár koronát, s anélkül, hogy megkérdezte volna, elvette a táblát, és a másik oldalára írt egy mondatot. Délután visszatért a vak emberhez, és látta, a kalapban sok pénz van. A vak felismerte a lépteit, s megkérdezte tőle, hogy ő írt-e a táblára, s ha ő volt, akkor mit. Az újságíró így válaszolt:
“Semmi olyat, ami nem lenne igaz. Csak soraidnak kicsit más formát adtam.”
Mosollyal az arcán távozott. A vak soha nam tudta meg, hogy a táblán ez állt:
“Tavasz van, és én nem láthatom.”
Változtass a stratégiádon, ha valami nem sikerül, és meglátod, minden jobbra fordul!
(Szerzője számomra ismeretlen.)
“Semmi olyat, ami nem lenne igaz. Csak soraidnak kicsit más formát adtam.”
VálaszTörlésMilyen kis figyelemmel lehet sokat segíteni,csak egy kis odafigyelés kell azok részéről akik empátiával fordulnak az ilyen, és hasonló sorsú emberek felé.
Így igaz...!
VálaszTörlésKöszöntelek a blogom követői között!