Ruder Jana: Késik a csend

 

Vénül a Hold
ráncolja homlokát,
kunyhónak támaszkodik az este...
köd hajol le a fákról
rászáll a síró ereszre.

Késik a csend.

Szél parolázik
a fákkal,
fakul a zöld, térdel a nyár...
az ég partján, színeit pazarolva
ívét bontja el
egy szivárvány...