Kora hajnal az, mikor megszületünk,
a szűz harmaton megcsillan a fény,
bennünk roppant nagy akarat, s remény.
Napunk felkel, egyre magasabbra hág,
fényéből gyűjtünk gigászi erőt,
s nem látjuk a lassan fogyó időt.
De bármit is hiszünk, bármit is teszünk,
napunk nyugovóra tér, jön az est,
sötétje betakar, s nyugszik a test.
a szűz harmaton megcsillan a fény,
bennünk roppant nagy akarat, s remény.
Napunk felkel, egyre magasabbra hág,
fényéből gyűjtünk gigászi erőt,
s nem látjuk a lassan fogyó időt.
De bármit is hiszünk, bármit is teszünk,
napunk nyugovóra tér, jön az est,
sötétje betakar, s nyugszik a test.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése