Kovács Daniela: Bárhová is nézek

Kovács Daniela: Bárhová is nézek

Rólad szól minden gondolatom
Csukott pilláim mögé Te rejtőzöl el
Ott égettelek el retinám falán
Bárhová is nézek, Téged látlak meg.

"A szeretet nem idill, nem szemforgató boldogság. A szeretet kötés életre-halálra, a szeretet szolgálat. Szeretni annyi, mint mindent elveszteni és mindent megnyerni egyszerre. "

(Márai Sándor)

Árvai Emil:Kérdések kérdése

van egy nagy kérdés
mindnyájunk szívében

tán nem is kérdés
inkább kiáltás

válaszra várva
visszhangzik bennem

ki szeret engem?

Van a kávé. . . A fekete. Olyan, mint az élet. Sötét és keserű. És van a kávéház. Ahol nem a kávé a legfontosabb,
hanem a találkozás. A beszélgetés. Két ember beszél, beszél, beszél, és egy napon a kávé más értelmet nyer.
Átalakul érzelmekké. Többé már nem egyszerű kávé, hanem barátság, szeretet.
Az iránt, akivel a kávézás élményét az ember megosztja. Attól kezdve minden csésze kávé ezt jelenti. A másikat.
Még akkor is, ha nincs jelen. Emléke, emlékeztetője lesz. És ekkor már nem sötét, és nem keserű.

Csitáry-Hock Tamás

Oravecz Imre: Felhívás hátrálásra

Ne ragaszkodj semmihez,
ereszd el a hegyet, a rétet, az alkonyt, a rigókat, a tücsköket,
szakadj le a világról,
légy szabad,
mire menned kell.

Ágai Ágnes:Töprengés

Egész életünk imitált valóság.
Fény-, hang-, hő-, íz effektusok játéka
Az idegvégződések billenttyűzetén.
Az álom is megélhető valóság,
A különbség csak viszonylagos.
Életem filmje több síkon pereg.
Addig vagyok én, ameddig
El tudok számolni önmagammal.
Bomlásom terméke nem egyenlő velem.
Csak mások halálához van közöm.
Azokba belepusztulok.

"Nem elég tisztának lenni. Nem elég ártatlannak lenni.  A mai világban öntudatra és erőre van szükségünk, hogy ne zuhanjunk a zuhanókkal, és veszítsük el lelkünket."

(Müller Péter)

Pillangó vágyam
rád várt, markodban piheg,
így szabad lehet.

Balla Zsuzsanna

"Nincs csodálatosabb dolog annál, ha az ember szeret valakit, és viszontszeretik. De talán mégis van: ha az ember megtalálja a lélektársát. A lélektárs az a valaki, aki olyan, mint te. Ő az, aki megért, aki érez téged, mint senki más. Ő az, aki úgy szeret, mint senki más, és mindig veled marad, bármi történjen is. Azt mondják, semmi se tart örökké, én viszont szilárdan hiszek abban, hogy van örök szeretet, ami akkor is tart, ha a másik már nincs közöttünk."

(Cecelia Ahern)

Balázs László: Utam...

Kézfejre kiülő
hozzád simuló lélek
most gyengéden
forró bőrödhöz érek,
finoman húzva,
elfogyón a nyomon
magam arcodra írom.

Most homlokod vonalát
rajzolom, láz vagyok
és ott hagyom őrizetlen,
- benne minden álmom -
rám nyíló szemed.
Legjobban tán
magamtól féltelek.

Most rebbenő pillád vagyok:
vágy és elejtett pillanat
magával rántja
az eltört szavakat.

Most a hajadban megbújó árnyék,
amit úgy vártunk... hiába
a karodban ringatózó esténk.

Most apró félénk ránc
mosolyod formált
s talán én vagyok bánatod,
mit a mosolyra írtam...
ajkadon tűnök el
egy kimondatlan szóban.